Bábolna földjében nyugodhat Pettkó-Szandtner Tibor

A Magyarországi Arablótenyésztők Egyesülete elnökének kezdeményezésére, a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok igazgatójának támogatásával Pettkó-Szandtner Tibor lótenyésztési főigazgató, a Bábolnai Ménes egykori parancsnoka, valamint hitvese, Pettkó-Szandtner Margit hamvait Bábolnán helyezik végső nyugalomra.

pettko-szoborkiemelt

A gyászszertartásra 2018. szeptember 29-én szombaton, katonai tiszteletadás mellett kerül sor Bábolnán, a Ménesbirtok előtti parkban, az egykori ménesparancsnok támogatásával épült protestáns templom előtt. Az esemény fővédnökei dr. Nagy István agrárminiszter és dr. Benkő Tibor honvédelmi miniszter.

Program:

  • 10.30 A templom ólomüveg ablakának felszentelése
  • 11.00 Temetési szertartás
  • 12.30 A tarsolygyűjteményről készült fotókiállítás megnyitója
  • Állófogadás
  • 14.00 Ünnepi közgyűlés és konferencia a Kamaraszínházban
  • 16.00 Méneslátogatás

 

Pettko-Szandtner-meghivo

Pettkó-Szandtner Tibor élete és munkássága

Pettkó-Szandtner Tibor 1886-ban született Bazinban. A pozsonyi iskola elvégzése után a Georgikonban tanult lótenyésztést. Tanulmányai elvégzése után több ménesnél, 1920. és 1927. között pedig Bábolnán is szolgált, ekkor még Hajnyi Arthur parancsnoksága alatt. Ebben az időben kezdett el szakfolyóiratok számára cikkeket írni a fogathajtás helyes technikájáról.

1931-ben írta legjelentősebb művét A magyar kocsizás címmel, amit ma is gyakran forgatnak a fogathajtók. 1932-ben vette át a világháború nyomait még magán viselő bábolnai ménes parancsnoki tisztét. Minden erejével a ménes megújításán, a rossz állapotú épületek felújításán fáradozott, de neki köszönheti Bábolna városa a református templomot is, amelynek oldalán márványtáblát avattak emlékére. 
Pettkó-Szandtner Tibor a ménes értékét 
Kohailan Zaid, az egyik utolsó, még nomád tenyésztőknél született csikómegvásárlásával is növelte. Az arab telivér és a Shagya-arab fajták eredményeit is folyamatosan javította. Egy évvel később Bábolna Európában már a legjelentősebb arab ménesek sorába tartozott.

1943-ban tábornokká léptették elő és ekkor már a Földművelésügyi Minisztériumban az egész ország lótenyésztéséért volt felelős. 1944-ben a front és a szovjet tankok közeledtével Pettkó-Szandtner Tibor kapcsolatait kihasználva a tenyészállomány válogatott egyedeit Bergstettenbe menekítette abban a hitben, hogy így megmentheti a ménes értékes génállományát. 1947 után csere útján több közülük visszatérhetett Bábolnára.

Az amerikai csapatok megbízhatatlannak minősítették Pettkó-Szandtner Tibort, így nem kapott munkát, haza pedig nem térhetett, mert hazaárulás (a lovak külföldre szöktetése) miatt hadbíróság elé került volna. 

Mohamed Taher pasa, az egyiptomi Királyi Földművelésügyi Társaság elnökének meghívása Egyiptomba utazott, ugyanis felkérték egyiptomi Kafr-Farouk királyi ménes vezetőjének. A pasa egy korábbi bábolnai látogatásán ismerkedett meg Pettkó-Szandtner Tiborral. Itt 1949. után új tenyésztési módot vezetett be, mely mind a ménest, mind magát Pettkó-Szandtnert világhírűvé tette. Tíz évig állt a ménes élén, és az állományt olyan szintre hozta, hogy komoly európai kereslet alakult ki az egyiptomi lovak iránt.

Pettkó-Szandtner Tibor élete alkonyán visszatért Európába, és régi barátja, Lajos bajor királyi herceg fogadta be. Élete utolsó időszakát a herceg tulajdonában álló a sárvári ménes lovai között töltötte. 1961 januárjában hunyt el, Starnbergben helyezték nyugalomra.

Babolna-templom-emlektabla

Bábolna református templomának oldalán márványtáblát avattak emlékére

Forrás: Wikipedia

Fotó: Hajdu Krisztina, Lovasfotó.hu