Bognár Sándor, lovas olimpikonunk emlékére

Mint arról korábbi cikkünkben már beszámoltunk, április elején elhunyt Bognár Sándor agrármérnök, lótenyésztési felügyelő, lovas olimpikon. Tiszteletére a felújított Nemzeti Lovarda Dísztermében 2018. május 7-én 15 órakor búcsúztató emlékülést rendeznek. 

Bognar Sandor

Bognár Sándor közismert személyisége volt lótenyésztő és lovassportot művelő társadalomnak, több évtizedes tevékeny szakmai pályafutása révén az egész országban nagyon sokan ismerték.

Budapesten, 1950. november 15-én született, de családi gyökerei a Kiskunsághoz kötötték. Vonzotta a paraszti gazdálkodási forma, főként a lovak közelsége volt rá nagy hatással. Életét meg is határozta a lovakkal való foglalkozás, emiatt választotta az agrármérnök hivatást.

Már 13 éves korában a Budapesti Lovas Klub (BLK) lovas szakedzőinek keze alatt kezdte bontogatni szárnyait, fejlődésére a BLK ifjúsági csapatát irányító Hargitay Mátyás hatott leginkább. Lovas adottságaival, jó ütemérzékével, a lovagláshoz szükséges egyéni határozottságával nem csak a BLK lovasai közül, hanem az egész magyar élmezőnyből kiemelkedett. 1967-ben egyéni Ifjúsági Országos és Budapest Bajnokságban győzedelmeskedett. BLK versenyzőként háromszor vett részt Ifjúsági Európa-bajnokságon (1966 Koppenhága, Szigony II., 1967 Jesolo, Görög, 1968, Stoneleigh, Hadfi). És szinte számba sem tudta venni, hány versenyt nyert meg.

Pályafutását felnőtt versenyzőként a dr. Kollár Kornél alezredes irányítása alatt álló Budapesti Honvéd Sport Egyesület (BHSE) lovas szakosztályában folytatta. Kétszer tagja volt a BHSE országos bajnokságot (1971, 1972) nyert csapatának, illetve 1972-ben második lett az országos (felnőtt) egyéni bajnokságban. Eredményessége okán a magyar felnőtt ugró válogatott tagjává jelölték, így 1972-ben lovagolt a híres aacheni versenypályán is. Válogatott versenyzőként nevezték a Müncheni Olimpia Lovas Nagydíjára. A nehéz olimpiai pályán az angol telivér Fáklyás nevű lova verseny közben megsérült, így a küzdelmet fel kellett adniuk. Az olimpia azonban így is maradandó élménye maradt egész életében. 

Az olimpia után a Mosonmagyaróvári Agrártudományi Egyetemen kezdte meg tanulmányait, majd átjelentkezett a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre, és itt diplomázott jó eredménnyel 1977-ben. Egyetemi tanulmányai idején a GEAC Lovas Szakosztályban eredményesen lovagolt. Nevezetes lovai Bob herceg és Izmir, angol telivérek voltak.

A diploma megszerzését követően az Országos Lótenyésztési Felügyelőséghez tartozó Nemzeti Lovarda felügyelője lett, de dolgozott a négyesfogat válogatott egyik szakedzőjeként is. 1980-1982 között kerületi igazgató lett a Kiskőrösi Állami Gazdaságban, de a lovak hiánya miatt elhagyta Kiskőröst.

Mogyoródon magánvállalkozást alapított, párhuzamosan lovas kaszkadőri tevékenységet is folytatott a Haditorna Oktató Közösség csapatában. Kaszkadőrként 12 filmben is szerepelt, amelyek közül legnevezetesebb a Lenkey huszárszázad történetét feldolgozó, az 1848-49-es forradalomnak emléket állító Sára Sándor „80 huszár” című filmje.

A Gödöllői Állattenyésztő Vállalat Parádi Teljesítmény-vizsgáló Állomásán lovas-edzőként és lovasként a fiatal állami tenyészmén-jelöltek ménvizsgákra való felkészítéséért volt felelős 1984-1991 között. Emellett kihelyezett állami sportmének tartásával és képzésével foglalkozott, illetve magán sportlovak felkészítését is végezte.

1992-ben pályázati felhívásra elnyerte az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMMI) Nagycenki Teljesítmény-vizsgáló Állomásának igazgatói tisztjét. Éveken át a modernizált hazai lótenyésztés-szervezés feltételeinek megfelelően készítette ménvizsgákra az állami- és magántulajdonú fiatal tenyészmén-jelölteket. Nagyra becsülte Nielst, Ígéretet, Zemplént és Mythost, a később nevessé vált tenyészméneket.

Nagycenk után az OMMI dunántúli lótenyésztési főfelügyelője lett. Jelen volt a hatósági tenyészszemléken, és rendszeresen járt Budapestre, hogy a Lóútlevél Irodában előállított és kiküldésre váró lóútleveleket szakmailag ellenőrizze, a hatósági hitelesítéssel lássa el.

Születésnapján, 2012. november 15-én ment nyugdíjba. Életében sokat tett a hazai ló-ágazat fejlesztéséért, emléke a lovasok között tovább él.

Forrás: Magyar Lovas Szövetség